AktaKukac 6.37.0

Amikor elkezdtem írni a jelen poszthoz a legutóbbi kiadás óta elvégzett változtatásokat, magam is meglepődtem azon, hogy milyen sok minden lett jobb az AktaKukacban. De az első, és legfontosabb, amivel a jelen posztot kezdenem kell, az egy figyelemfelhívás.

HA AZ AKTAKUKAC FRISSÍTÉSE NEM MŰKÖDIK, NE ESS PÁNIKBA! Na, ezen is túl vagyunk 🙂

Szóval, ha a beépített frissítéskezelő nem működik, akkor az előző posztban linkeltem az új frissítéskezelőt. Ezt töltsétek le, és tegyétek bele abba a könyvtárba, ahol az aktakukac.jar fészkel. Fontos, hogy amikor bemásoljátok a fájlt, akkor az AktaKukac ne fusson, és utána se indítsátok el az AktaKukacot, mert a program kitakarít maga körül automatikusan. Ennek az a következménye, hogy letörli a letöltött frissítéskezelőt, és kezdhetitek előlről. 🙂

Tehát, miután a frissítéskezelő frissítésre került – hogy lehet ezt másképp megfogalmazni?! – automatikusan el fog indulni a friss, ropogós 6.37.0, és az indulás után megjelenik egy üzenet, hogy a „Felhasználói adatbázis frissítése sikerült.”

Ennek azért van jelentősége, mert ez egyike az AktaKukac jelen verziójában debütáló változásoknak. Mostantól, ha egyedül használod a programot, akkor is – kötelezően, téged nem zavaró módon – lesz egy felhasználó. Mindez azért történt, hogy az iratképernyőn minden irat mögött meg tudjon jelenni – ha bekapcsolod a beállításokban – az iratot készítő/beemelő/utoljára módosító személy neve. Ha egyedüli felhasználó vagy, akkor nyilván ez érdektelen.

A következő változtatás az alszámozás. A program most már képes megjeleníteni az egyes iratok alszámát, és ehhez kapcsolódóan bevezetésre került mégegy változtatás. Az irat törlése továbbra is lehetséges, de egy kis csavarral: a törölt iratra mutató hivatkozás ott marad az adatbázisban, csupán az irat teljes tartalma semmisül meg, továbbá az irat neve kiegészül a „Töröl irat: ” felirattal. Tehát, ha törölsz egy JÜB adatlap nevű dokumentumot, akkor az iratlistádban azt fogod látni, hogy „Törölt irat: JÜB adatlap”, az irat „készítője” pedig az a személy lesz, aki kitörölte az iratot.

A következő változtatás, amiről szót kell ejtenem, a beépített személytípusokhoz kapcsolódik. Több kérés is érkezett felém, hogy tegyem lehetővé, hogy az ellenérdekű ügyvéd kollégát is lehessen rögzíteni az ügyben, így megszületett a „Jogi képviselő” személyiségtípus, mindjárt két változóval: Az mkasz hivatkozás a másik ügyvéd KASZ-számát illeszti be az iratba, a kepviseltiroda pedig annak az irodának a nevét, ahol a kolléga dolgozik. A változókat a következők szerint célszerű használni:

Az irathoz érdemes hozzáadni egy „Ügyvéd” személytípust, innentől kezdve pedig a 3-as változóknál ismert módon használható az iménti két változó. Tehát a ${Ügyvéd_mkasz_1} változó az elsőként hozzáadott ellenérdekű ügyvéd KASZ számát fogja a dokumentumba beszúrni.

Az óradíjas változók is kaptak egy kis ráncfelvarrást, itt is két új változó került bevezetésre. Az egyik az „osszesora”, amely óra:perc formátumban fogja egyesíteni a dokumentumban az elszámolásra kerülő óradíjakat, a másik pedig a „teljesosszeg”, ami az óradijakhoz rendelt, felszámított díjakat összegzi.

Az alapváltozók is kaptak egy új változót, ez a „sorszam” nevet viseli. Amennyiben ezt a változót használjátok, akkor csak az ügyszám kerül beillesztésre, nem pedig az alszámos ügyszám. Részletek a kézikönyvben.

Javítottam egy hibát, amely akkor jelentkezett, ha az e-mailhez olyan dokumentumot akartunk csatolni, amikor a csatolandó dokumentum más alkalmazásban volt megnyitva, ezen felül pedig a kézikönyvet is frissítettem, amiben az imént leírt változtatásokat már mind megtalálhatjátok.

Kicsit hosszú lett, ezért elnézést kérek, de igyekeztem mindent elmondani, amit most javítottam, használjátok a programot egészséggel, és ne feledjétek, ha bármi kérdés, kérés van, nyugodtan hívjatok bennünket, vagy írjatok egy e-mailt.